A Magyar Egészségügyi Menedzser Klub, tagságuk javaslata alapján folytatja a Menedzsment gyakorlatok, tapasztalatok átadását, amelynek különös aktualitását adta, hogy olyan intézmény működését mutattuk be, amely évek óta lát el egészségügyi feladatokat közhasznú társaságként.

Ez évi első ilyen rendezvény házigazdája: Dr. Schaffhauser Franz rektor, és Krokovay András gazdasági igazgató (a MEM klub elnökségi tagja), akik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete működését, tapasztalatait mutatták be.

Rektor úr kedves köszöntő szavai után elmondta, hogy amennyiben röviden kellene jellemeznie az Intézetet, csupán annyit mondana, világhírű, és méltán, mert hatékonysága, eredményessége vitán felül áll. Valóban így van, hiszen Pető Andrásról, és az általa kifejlesztett módszerről a világ minden részén hallottak már, hírből ismerik. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a munka mennyire sokrétű, hogy a konduktorokra milyen hatalmas felelősség nehezedik, hogy már csecsemőkorban is vizsgálják a babákat, és a felnőtteknél, sőt idős korban is kitűnő eredményeket tudnak elérni a sérült embereknél.

Dr. Pető András az 1940-es évek végén hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert, amelyet az általa vezetett intézet alkalmazott először. Követője és a rendszer továbbfejlesztője a főiskolai képzés vezetője dr. Hári Mária volt.

A konduktív nevelési rendszer lehetőséget ad a személyiség minden oldalú kibontakoztatására és ugyanakkor lehetővé teszi a társakkal - csoportban történő - együttműködést is, előkészít a valódi integrációra. Alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósítható.

A klubap keretében elsőként Makk Ádám korai szűrés projektvezető előadását halhattuk

Azoknál a gyerekeknél, akiknek megkésett mozgásfejlődése egyre jobban kibontakozik, rendkívül értékes időszak vész el, ha a fejlesztést nem kezdik meg elég korán. A szakemberek számára ma éppoly felelősség annak megállapítása, hogy a csecsemő egészséges-e, nem fenyegeti-e a kóros fejlődés veszélye, mint a kórfolyamat felismerése és azonosítása. A felesleges várakozás, a bizonytalanságból eredő időhúzás ma a korai fejlesztéssel elérhető eredmény rovására történik. A feltehetően központi idegrendszeri sérülést szenvedett újszülöttek szempontjából a korai konduktív fejlesztés döntő fontosságú. Ugyanis az agynak van tartalékállománya, amely aktivizálható, pótolva a sérült, működésből kiesett agyterület feladatait.

Makk Ádám elmondta, hogy 2006 év elejétől együttműködési keretek között, Budapesten 20 orvosi rendelőben végeznek már korai mozgásfejlődés tanácsadást - szűrést havi rendszerességgel, és ily módon közel 1000 gyermeket vizsgálnak meg évente. Újdonság ez a módszer, hogy kiléptek az Intézet falai közül, és a rendelőkben keresik meg a gyermekeket. Az esetek 80%-a megkésett mozgásfejlődés, ahol otthoni feladatadással, havi kontroll vizsgálat mellett kielégítő fejlődés érhető el.

A projektvezető úr elmondta, miben tudnak segíteni. Konzultációs lehetőséget nyújtanak az orvos kollégáknak, saját környezetükben. Megváltoztatják a centralizált konduktív tanácsadói szolgáltatás struktúráját, kiszélesítetik azok elérési lehetőségeit. Így a korházak, rendelők helyben nyújthatnak utánvizsgálati-, fejlesztési szolgáltatást az osztályaikról kikerülő, veszélyeztetett gyermekek és szüleik részére.

A Pető Intézet Korai Fejlesztő Központjába került kisbabák, kisgyermekek a következő fejlesztésben részesülnek: komplex, a mozgástevékenységet, az értelmi fejlesztést, az önellátást, a manipulációt és a játéktevékenység kialakítását tartalmazó programon alapuló nevelés, korai beszédfejlesztés, a testséma kialakítása, a gyermekek ismereteinek bővítése, a családi nevelés segítése, felkészítés az óvodai nevelésre.

Különböző formában biztosítják a gyermekeknek a korai fejlesztést. Bentlakó mamás csoportokat elsősorban vidéken élő mozgássérült gyermekek illetve családjuk számára szerveznek. Ambuláns csoportjaikban pedig a fővárosi és környékbeli gyermekek konduktív fejlesztésével foglalkoznak. Azok pedig, akik akár az állapotuk, akár az életkoruk miatt nem vehetnek részt csoportos fejlesztésen, egyéni foglalkozásban részesülnek.

Következő téma a felnőttek konduktív nevelése volt, melyről Tarczay Istvánné intézményegység-vezető beszélt. Előadásában elhangzott, hogy a gyógyítás akkor leghatékonyabb, ha a gyógyító munkát az edukáció egészíti ki. Az oktatás felől megközelítve egy másik diszciplína képviselője a felnőttképzés jövőképét úgy körvonalazta: a tanulást az életproblémái megoldásának egyik fontos eszközeként kezelő embert állítva a középpontba. Ez összecseng a Petői filozófiával.

Az előadóasszony a következő kérdésekre adott tájékoztatást: Kikkel foglakoznak? Milyen módszerrel? Mi a hozzájuk fordulók kívánsága? Eleget tudnak-e tenni ezeknek? Ha igen, milyen eredménnyel?

Elsősorban központi idegrendszeri eredetű mozgássérülteknek, ajánlják a konduktív nevelést:

hemiplégiásoknak, paraplégiásoknak, Parkinsonosoknak, sclerosis multiplexeseknek, ataxiásoknak, CP-seknek. Legfontosabb feladataiknak a központi idegrendszeri mozgássérült felnőttek konduktív nevelését, képzését, rehabilitációját tartják. A program legfőbb sajátosságai, hogy az életkorhoz, az alkathoz illő ritmust, lazulást, járást, finommotorikát, önkiszolgálási tevékenységet, kommunikációs technikákat tanítanak. A program úgy tervezett, hogy elegendő időt hagy az új, újratanult mozgáskoordinációk kialakítására, gyakorlására, a gyakorlatban történő alkalmazására.

Felmerül a kérdés, hogy a sérültek mit várnak a módszertől, sokan úgy fogalmaznak, hogy a változást, önmaguk elfogadását, lazulást, egyensúlyi helyzet javítását, a biztonsági érzés kialakítását, állóképesség javítását szeretnék megtanulni a foglalkozások során.

A konduktív nevelés heti kétszer két órában, csoportos formában és bejáró rendszerben zajlik. Tapasztalt, magasan képzett szakemberek, konduktorok látják el a mozgássérültek fejlesztését, tanítását. A felnőttek komplex nevelése a következőkön alapul: mozgás-koordináció fejlesztése, lazulás, lazulás után lendület, a helyes testtartás elérése, járás, járásritmus, finommotorika, önkiszolgálási tevékenységek javítása, a helyzetváltoztatás pontossága, ezenkívül a  fordulás, felülés, felállás, elindulás és megállás hatékonyabbá tétele. A fő cél, hogy ezen alkalmazások a mindennapi életben zökkenőmentesen működjenek. Fontosnak tartják, hogy akiknél szükséges fejlődjön az emlékezet, figyelem, kommunikáció és a koncentrációs képesség is.

A záró előadást Krokovay András gazdasági igazgató tartotta, a menedzserek munkájáról beszélt, melyet a magánszektorban kell megvalósítaniuk. Tovább gondolva és részletesen kifejtve Dénes Gábor az Egészségügyi Menedzser Klub Balatonalmádiban tartott közgyűlésén elhangzott előadását, elmondta, hogy nem elegendő manapság az inkrementalista változtatási filozófia, radikális változtatásokra van szükség, a mélyrétegeknél kell elérni a fejlődést, ahhoz, hogy hatékonyan működjenek a szervezetek. A feladatokat és felelősségeket, a teljesítménymérő és ösztönző rendszert, szervezeti felépítés, információtechnológiát, a közös értékrendet, a szakismerteket kell fejleszteni, átalakítani.

Előadásában kereste a választ arra, hogy miért nem működik hatékonyan az állami, közösségi tulajdon?

Véleménye szerint, az erőforrás allokáció diszfunkcionális érvényesülése miatt, az együttműködés és az integráció ellehetetlenülése miatt, más, megismerhetetlen értékrend miatt. Akkor tudna hatékonyan működni, ha a menedzsment lehetőséget (időt) kap a mélytényezők változtatására, ha a változtatáshoz tulajdonosi érdek kötődik (vagy az nem akadályozza), ha szakismerete van hozzá, és ha együttműködési ismeretei és ehhez lehetőségei is vannak. A gazdasági igazgató úr kiemelte a szakmai fejlesztés fontosságát, és azt, hogy egy tevékenység csak akkor lehet jövedelmező, ha innovatív.

Molnár Attila OEP főosztályvezető úr is megtisztelte a rendezvényt jelenlétével, és rövid hozzászólásában kifejtette, hogy az állam nem mindig rossz tulajdonos, illetve ha annak tartják, az nem egyszerűen a struktúra hibája. Mindenhol - minden vezető, menedzser pozícióban - emberek ülnek, akik állandóan érdekek, érdekcsoportok kereszttűzében kénytelenek dolgozni és legtöbbször ezen felülről illetve alulról szerveződő érdekek teszik lehetetlenné egy intézmény vezetőségének eredményes munkáját.

A vendégek a beszélgetések után betekintést nyerhettek a Pető Intézet óvodájában zajló konduktív pedagógiai munkába, illetve rövid körsétát tettek a tavaly decemberben átadott új épületrészekben. A főiskola a HEFOP 4.1.2.-P.-2004-09-0019/1.0 projekt keretében új arculatot nyert. Megvalósult a bejárati részek akadálymentesítése, korszerű tantermeket alakítottak ki megfelelő berendezéssel, új helyet és megfelelő teret kapott a Hári Mária Könyvtár és Információs Központ.

Az előadások után került sor Dr.Csidei Irén  a Zalaegerszegi Kórház Főigazgató Főorvosának felvételére klubtagjaink közé, amely sok sikert és jó egészséget kívánunk..

Kérjük, adója 1%-a felajánlásával gondoljon a Pető Intézet gyermekeire.

A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete adószáma: 18037140-2-43

Krokovai András