MeM Klubélet

A központosított közbeszerzés EU-csatlakozással várható változásai

A központosított közbeszerzés EU-csatlakozással várható változásai

Kétszeri László
főosztályvezető
Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága

A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságot 1997-ben alapította a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Miniszterelnöki Hivatal és háttérintézményeinek fejezeti fedezettel biztosított, valamint a központi költségvetési intézmények egyes kiemelt termékköreinek a költségvetésben a kormány által felügyelt intézményi fedezetekkel biztosított központosított közbeszerzésére. Hasonló funkcióval – a kiemelt termékek más, jól elhatárolt területeinek központosított közbeszerzési feladatainak ellátására még másik két központi beszerző szervezetet hozott létre a kormány: a BM OKF-t és az OEP közbeszerzési szervezetét.
A kiemelt termékkörökben meghatározott termékcsaládok további bontását valamint az azokkal meghatározott termékekkel szembeni részletesebb elvárásokat (a mindenkori közbeszerzési eljárás specifikációját) a kormányhatározatokkal kiadott állami normatívák határozzák meg.
A közbeszerzési törvény 1999. évi módosításával a korábban három intézmény által végzett központi közbeszerzések bonyolítására a kormány az MKGI-t, mint egyedüli központi beszerző szervezetet jelölte ki a központi közbeszerzések hatálya alá tartozó mintegy 1000 költségvetési intézmény alaptevékenységének végzéséhez szükséges általános irodai eszközök, felszerelések, személygépkocsik és az azok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag valamint az OEP által finanszírozott gyógyító tevékenységhez szükséges gyógyászati segédeszközök beszerzésére.
Ezeket a feladatokat jelenleg a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság szervezetébe tagoltan a Közbeszerzési Igazgatóság mintegy 35 fős szervezete végzi. Az Igazgatóság további három szervezeti egysége – főosztályok – közül a Gépészeti Egészségügyi és Irodatechnikai beszerzések bonyolításával megbízott főosztály hatáskörébe tartozik az egészségügyi eszközök központosított közbeszerzési eljárásainak bonyolítása, az eljárásokat lezáró keretszerződések megkötése valamint a szerződések időtartama alatt azok managelése (a teljesítések figyelemmel kisérése, a közbeszerzési díjak begyűjtése valamint az intézmények folyamatos tájékoztatása).
A központosított közbeszerzések mintegy 5 éves időtartama alatt a fenti névvel jelölt ellátási rendszer sokat változott. A rendszeren belül változott az egyes szereplők gazdasági súlya és szerepe valamint az ellátási rendszerben betöltött funkcióik.
Előadásomban az ellátási rendszereknek és piaci folyamatoknak a központosított közbeszerzési eljárásokat lezáró keretszerződések rendszerében történő leképzésének folyamatait kívánom megjeleníteni.

Az EU-csatlakozás hatása az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozásra

Az EU-csatlakozás hatása az orvostechnikai eszközökre
vonatkozó szabályozásra

Nagy Csaba
főigazgató
Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI)

Az Európai Unió nagy figyelmet fordít arra, hogy az új közelítésű (New Approach) direktívák mind teljesebb körben váljanak az EU tagországokban iránymutatóvá, illetve a tagországok jogrendjébe történő bevezetés után kötelezővé.
Az Egészségügyi Minisztérium az európai direktívák figyelembe vételével – azzal összhangban – adta ki a 47/1999. (X.6.) orvostechnikai rendeletet, amely alapján eljárva mind a magyar gyártók, mind a magyar kijelölt szervezet(ek) teljesíti(k) az európai elvárásokat.
Az Európai Unió és Magyarország a tárgyalások befejeztével aláírta a PECA-egyezményt, amely azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket az Európai Közösségek tagországaiban, illetve a Magyarországon gyártanak/gyártottak. Ilyenformán elismerik a PECA hatálya alá tartozó országok egymás megfelelőség-értékelési eljárását, illetve az ilyen módon adott a lehetőség a „CE”-jelöléssel ellátott termékek szabad áramlására. Értelemszerűen a PECA hatálya nem terjed ki azon országokra, amelyek nem tagjai az EU-nak, így pl. nem terjed ki az USA-ra, Japánra, Svájcra, stb.
Így a magyar kijelölt szervezet (jelen esetben az orvostechnikai eszközök területén az ORKI) a magyar és az EU-s gyártókat – notified body-ként tanúsítva termékeit – „CE”.jelölés felhelyezésére jogosítja fel (CE 1011), míg az EU-n kívüli országok esetében a magyarországi forgalomba hozáshoz szükséges elvégeztetni – a kijelölt szervezet bevonásával – a „H”-jelölés felhelyezésére szolgáló tanúsíttatást (H EÜ01). Ez alól kivételek az I. kockázati osztályba tartozó orvostechnikai eszközök, amelyekre – ha nem sterilek, illetve nem rendelkeznek mérőfunkcióval – a gyártó önmaga felhelyezheti a „CE”-jelölést, természetesen akkor, ha az alapvető követelményeket teljesítik.
Az „új” orvostechnikai rendelet 2000. április 1-jén, a PECA 2001. június 1-jén lépett hatályba. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat igyekszik az előadás ismertetni.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egészségügyi ellátórendszerre

Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az
egészségügyi ellátórendszerre

Dr. Czimbalmos Ágnes
programegység-vezető
Országos Egészségfejlesztési Központ

Az Európai Unióban az egészségügyi szempontok figyelembevétele a szabályozások kialakítása során egyre fontosabb szerepet kap, és ez napjainkban fokozottan igaz az egészségügyi ellátórendszerekre is. A négy szabadságjog: az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának biztosítása az egészségügyben is cél. A gyógyszerek, orvosi műszerek és eszközök, mint különösen érzékeny termékek speciális szabályozás alá tartoznak. A gyógyszerek esetében az igazi gondot a paralel kereskedelem és az internetes eladások jelentik. A személyek szabad áramlása a szakképzettségek kölcsönös elismerése révén megvalósulni látszik, de bizonyos tagállamok diszkriminatív szabályozásai egyes területeken még léteznek. A munkaerő szabad áramlása a csatlakozási tárgyalások során Magyarország számára központi kérdés, ahol a bilaterális tárgyalások során nyílhat lehetőség kedvezőbb feltételek kialakítására.
A tagállamok számára a legnagyobb kihívást jelenleg az egészségügyi szolgáltatások külföldön történő igénybe vétele jelenti, hiszen ez felboríthatja a nemzeti alapon szerveződő, szolidaritásra épülő társadalombiztosítási rendszerek finanszírozási stabilitását. Az Európai Bíróság ide vonatkozó ítélkezése adott ugyan bizonyos útmutatásokat, de lényeges kérdések maradtak még nyitottan. A tagállamok ragaszkodása független társadalombiztosítási rendszereikhez nagyon kifejezett és egységes, de a technológiai fejlődés és a népegészségügyi problémák egyre sürgetőbbé teszik az együttműködést ezen a téren is.

A kórházak jövője az Európai Unióban

A kórházak jövője az Európai Unióban

Dipl. Oec. Heinz Kölking
elnök
Német Kórházigazgatók Szövetsége

1. Az európai integráció folyamata
Európa fog és kell bővülnie. Magyarországon jók a feltételek az EU-ba való belépéshez. Az előadás ezért abból a premisszából indul ki, hogy Magyarország az EU tagja lesz.
2. Az egészségügyi rendszerek Európában
Az egészségügyi rendszerek az EU tagállamaiban, valamint a potenciális tagországokban igen különbözőek. Ezek a piacgazdaságiaktól a tisztán állami dominanciájú rendszerekig terjednek. Túlnyomóak az államiak. Ugyanilyen különböző a kórházaknak a feladatspektruma is az ambuláns ellátás vonatkozásában.
3. Az egészségügyi rendszer Magyarországon
Nyilvánvalóan sok párhuzamosság van a magyar és a német egészségügyi rendszer között. Mint minden egészségügyi rendszert a világon, így Magyarországon is az egészségügyi rendszert nagy dinamika jellemzi. Itt különösen a DRG rendszert kell említeni a kórházi szolgáltatások finanszírozására.
4. A rendszerek közötti verseny szempontjai
Az európai egészségügyi rendszereknek a háttere előtt és az ezzel kapcsolatos problémákban a jövőben meg kell merészelni egy prognózist. Az USA-beli fejlődéssel ellentétben abból kell kiindulni, hogy bár a versenyelemek az egészségügyi rendszerben lényegesen erősödni fognak, az állami felelősség azonban megmarad. Az előadás ennek előnyeivel és hátrányaival fog foglalkozni.
5. A szolgáltatók és a betegek közötti verseny szempontjai
Az EU tagállamaiban fokozódik a verseny a betegekért. Ez egyre inkább a tagállamok határain túl is történik és nemcsak a határközeli régiókra vonatkozik. Ezt példák alapján mutatjuk be, és egyidejűleg megkíséreljük a kihatások elemzését.
6. A globalizáció szempontjai a kórházügyben
Mint a betegekért való verseny, egyre inkább verseny lesz az egészségügyi intézmények, különösen a kórházak fenntartásáért. Különösen a kórházláncok már nem az egyes tagállamokra fognak koncentrálódni, hanem a globalizáció útjára lépnek. Hogy ennek milyen kihatása van, ugyancsak az előadás tárgya lesz.
7. Van-e ideális típusú egészségügyi rendszer?
A Német Kórházigazgatók Szövetségének a munkájából, német szempontból és a sokrétű tapasztalatokból meg kell kísérelni egy lehetőleg ideális típusú rendszert bemutatni. Az a vita fog adódni, hogy egy ilyen ideális típusú kezdeményezést érdemes lenne-e vitára bocsátani az Európai Unió szintjén.

Van-e globalizáció az egészségügyben?

Van-e globalizáció az egészségügyben?
Az EU belépés aspektusa a menedzsment szemszögéből

Prof. Dr. Eugen Hauke
egyetemi tanár, főigazgató
bécsi Kórházi Egyesülés

Az európai egészségügyet még mindig az egyes országok különböző tradíciói jellemzik. Az egészségügyi személyzet képzése különböző, eltérőek a szolgáltatás-kínálatok, amelyeknek igénybe vétele országonként nagy differenciát mutat, ugyanígy gyakran nem összehasonlítható a szolgáltatások finanszírozása.
Maga a forrásfelhasználás nem feltétlenül jellemző az egészségügy minőségére. A lakosság elégedettsége is gyakran nehezen végrehajtható rendszerértékeléseket mutat, amelyek nem mindig korrelálnak a szakértők elvárásaival.
A régiókat átfogó szervezetek, mint a WHO, OECD, EU, évek óta foglalkoznak ország-összehasonlításokkal; az ország-összehasonlításokat többnyire nem megfelelően interpretálják, hanem változatosan elidegenítve alkalmazzák, hogy bizonyos érdekekhez érveket adjanak, hogy valamit tegyenek, vagy ne változtassanak. Eltekintve ezektől a helytelen szokásoktól, ezeknek az összehasonlításoknak további funkcióik vannak, nevezetesen nemcsak egyáltalán létrehozni az összehasonlíthatóságot, hanem egy benchmarkingot (üzem-összehasonlítást) is kiváltani a nívószerű szisztematikus javítás irányába. Minden szakember számára világos, hogy az ilyen szisztematikus változtatások az ilyen különböző nagy rendszerekben csak hosszú távon és a további társadalmi és különösen gazdaságpolitikai fejlődések haladásától függően mehetnek végbe.
Mégis úgy hiszem, hogy egy szisztematikus konvergencia ismerhető fel. Ezt politikai, információtechnológiai, orvostudományi, gazdasági és egyéb trendek támasztják alá.
Az EU-ba való belépés még sokáig nem feltételezi, hogy az egészségügyi rendszert közvetlenül az EU 15-höz hasonlóvá kell tenni. Eddig az EU nem is priorizálta az egészségpolitikát. Az egészségügynek a kiegyenlítése nem állt és most sem áll az előtérben; a gazdaság- és a valutapolitikának éppúgy előnye van, mint a mezőgazdasági politikának. Egy olyan dinamika, mint ami ma látható az energiaszektorban, az egészségügyi szektorban nem várható.
Mégis egy alapvető konvergencia nem hiányozhat: a menedzsment stratégiailag minden országban fokozottan fog a várható változási folyamatokhoz orientálódni, és jó lesz az ilyen trendeket idejekorán felismerni, intézkedéseket tenni, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Különben feladatait nem fogja teljesíteni.

<< Első < Előző 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 Következő > Utolsó >>

56. oldal / 62