Foglalkoz(z)unk a betegjogokkal az egészségügyi felsőoktatásban?(!) |
|
|
|
Foglalkoz(z)unk a betegjogokkal az egészségügyi felsőoktatásban?(!)
Dr. Pogány Magdolna
főiskolai docens
Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnő Szak
A
Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara egyes szakain a
képzési programok része az egészségügyhöz kapcsolódó jogi ismeretek
oktatása. Az 1997. Évi CLIV. tv. az egészségügyről hatálybalépése óta a
tananyag részét képezi a betegjogok oktatása.
A különböző szakok
képesítési követelményei, valamint a rendelkezésre álló óraszámok
más-más keretet biztosítanak a hallgatók és az oktatók részére a
betegjogokkal történő foglalkozásra.
Az előadás ezeknek a kereteknek
a bemutatásával, valamint 239 diplomás ápoló, 50 gyógytornász, és 24
általános szociális munkás (egészségügyi orientáció) hallgató által,
különböző szempontok alapján megírt beszámolója alapján dolgozza fel a
hallgatók tapasztalatait a betegjogok gyakorlatban történő
érvényesüléséről.
Végső konklúzióként úgy fogalmazhatunk, hogy a
betegjogok, mint önálló tantárgy oktatása szükséges, de nem elégséges
az alapvető szemléletváltáshoz. Feltétlenül törekednünk kell arra, hogy
integráltan, más tudományterületek részeként is foglalkozzunk ezzel a
kérdéskörrel, hogy igaz legyen az egyik gyógytornász hallgatónk
megállapításának első mondata és fel sem merüljön a második.
„Ahogy
ezeket a jogszabályokat olvastam arra gondoltam, hogy ezeknek a
dolgoknak annyira természetesnek kellene lenniük, hogy talán nem is
lenne szükséges törvénybe foglalni őket. Aztán rájöttem, hogy hiába
vannak jogszabályokban megfogalmazva, sajnos mégsem tartják be őket
teljes körűen.”
|
|
Betegjogi képviselők a gyakorlatban |
|
|
|
Betegjogi képviselők a gyakorlatban
Ludván Miklósné
betegjogi képviselők
ÁNTSZ Pest Megyei Intézete
Az
előadás egy esztendő betegjogi eseteit ismerteti. A betegpanaszokban
megjelölt indokokat előfordulásuk gyakorisága alapján tárgyalja és a
kivizsgálás során feltárt okokat az alábbi főbb csoportokban sorolva
elemzi:
• A tájékoztatás hiánya, kommunikációs zavar;
• Betegápolási tevékenység (a betegápolás minősége, szervezetlensége);
• Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog megsértése;
• Az egyes beavatkozásokba való beleegyezési jog megsértése;
•
Kórházi szövődmények illetve nosocomiális hátterű események, amelyeket
a beteg vagy hozzátartozója a betegjogok sérülésének tulajdonított;
•
A betegjogok érvényesülése akadályozására hivatkozva tett, valójában a
szociális ellátást érintő panaszok (szociális segély, nyugdíj
kiegészítés kijárása, stb.);
• A beteg által igényelt ellátás elmaradása;
• Az infrastruktúra hiánya miatti kényelmetlenség, rossz higiénés viszonyok;
• Bizalmatlanság a titoktartást illetően;
• A személyi szabadságot – ezen belül a mozgásszabadságot – korlátozó módszerek.
Az
esetek elemzésének közzététele tanulságos lehet mind az egészségügyi
intézmények mind a betegjogi képviselők számára a betegjogi panaszok
kezelésében.
|
Betegjogok elmélete és gyakorlati megvalósítása |
|
|
|
Betegjogok elmélete és gyakorlati megvalósítása
Dr. Záray Gyuláné
egészségügyi menedzser
Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórháza
A
mai félreértésekkel, félreértelmezésekkel és félretájékoztatással
terhes közhangulatban az egészségügyben dolgozók létérdeke, hogy
megőrizzék a betegek megbecsülését és ne veszítsék el a hozzájuk
fordulók bizalmát.
Mindennapi munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a
betegek – jogaiknak pontos ismerete nélkül is – elvárják személyiségük,
emberi méltóságuk tiszteletben tartását, tudni akarják betegségük
lényegét és azt is, hogy mik a kilátásaik. Ezzel szemben nem hatja meg
őket a már régen krónikussá vált nővérhiány, az orvosok leterheltsége,
az eszközpark elavultsága, hiszen jelenleg is igen magas járulékot
fizetnek az egészségügyi ellátásért.
A kérdés: hogyan lehet ebből a
csapdának látszó helyzetből kimászni? Van-e eszköz, amely segít
eloszlatni a félreértéseket? Lehet-e közreműködőt találni a kialakult
konfliktusok tisztázására?
Léteznek ilyen eszközök és közreműködők.
Egy közülük a betegjogi képviselői rendszer, melynek egyik legfontosabb
küldetése, hogy javítsa a betegek és az egészségügyi ellátó személyzet
közötti párbeszédet, vagyis az elmélet és a gyakorlat megvalósulását.
|
Betegjogok a menedzsment szemszögéből |
|
|
|
Betegjogok a menedzsment szemszögéből
Dr. Marczell Mihály
orvos-igazgató
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
A
betegjogok megvalósulását biztosító technikai és adminisztratív
feltételek megteremtésén túl a kórházvezetés legfontosabb feladata a
fogékony intézeti kultúra megteremtése. Ebben a korszerű humánpolitika
minden lehetőségét fel kell használni (kiválasztás, oktatás,
továbbképzés, motiválás, ösztönzés, kommunikáció fejlesztése, stb.).
Alapos elemzés alá kell vonni a kritikus ellátási helyzeteket (halál és
halálközeli állapotok, életveszélyes vagy hosszú lefolyású súlyos
betegségek, intenzív ellátás, cselekvőképtelen betegek ellátása, stb.)
és fel kell készíteni a személyzetet ezen szituációk kezelésére,
tudatos levezénylésére.
Elemezni kell az egyéni betegjogok iránti
igények mértékét, megvalósulásuk feltételeit, lehetőségeit és
akadályait, nem utolsó sorban anyagi következményeit.
Kiemelt
feladat a panaszkezelés rendjének és módjának szabályozása, illetve a
megelőzési lehetőségek kihasználása (aktív irányított tájékoztatás, PR
és marketing, nyitás a civil társadalom felé).
Lényeges annak a
társadalmi, jogi és politikai környezetnek az ismerete, melyek
mozgásterünket befolyásolják (paradigmaváltás az orvoslásban,
egészségpolitikai diszfunkciók, forráshiány, finanszírozási
visszásságok, paraszolvencia, munkaerő gondok, kártérítési igények
szaporodása, stb.) illetve annak elemzése, milyen módon tudnánk elérni
ezen körülmények kedvező irányú változását.
|
Munkajogi szabályok módosulása és a betegjogok az Európai Uniós jogharmonizáció tükrében |
|
|
|
Munkajogi szabályok módosulása és a betegjogok az
Európai Uniós jogharmonizáció tükrében
Dr. Kőszegfalvi Edit
osztályvezető, munkajogi szakértő
Bács-Kiskun Megyei Kórház
A
betegjogok WHO irányelv szerinti szabályozása az Európai normákkal
összhangban álló jogokat biztosított az egészségügyi ellátást igénybe
vevő betegek számára.
Ahhoz azonban, hogy a folyamatos, megfelelő
szintű ellátáshoz való betegjog érvényesüljön, más jog területeken is
szükségessé vált a jogszabály módosítás, és e körben nagy jelentőségűek
az Európai jogharmonizáció jegyében megszületett új munkajogi szabályok.
A
munkaidő, pihenő idő, és a rendkívüli munkavégzés új fogalmának
megalkotásával, az ügyelet alatti munkavégzés mérésére vonatkozó új
szabályokkal a munkajog is elő kívánja segíteni, hogy a megfelelő
egészségügyi ellátás személyi feltételrendszere biztosítva legyen.
A
megfelelő szintű szakmai ellátást kívánja garantálni a
munkaerő-kölcsönzés egészségügyi ágazatra vonatkozó speciális új
szabályainak a hatályba léptetése.
Ezen új szabályok rövid
ismertetésével kívánom megvilágítani Önök előtt, hogy a betegjogok
érvényesülését az új munkajogi szabályok hogyan tudják elősegíteni és
támogatni.
|
|
|
<< Első < Előző 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 Következő > Utolsó >>
|
57. oldal / 62 |